A szánalmasan nyávogó ír kommunisták (ezt a nevet a WAN2 magazin ragasztotta rájuk - teljes joggal) új lemezzel jelentkezett. Meghallgattam.
Íme a reakció:
1. No line on the horizon
Decensen unalmas, vállalható szám.
2. Magnificent
Fül be, fül ki- ez kb a pop album óta elkezdett vonal továbbvitele.
3. Moment of surrender
Szégyen-gyalázat, 2 perc után továbbnyomtam.
4. Unknown caller
Az első szám, ami tetszik, bár kissé ironikusnak tartom, hogy most ők utánozzák a simple minds-ot.
5. I"ll go crazy...
Ez nem volt rajta az all that you can't leave behind-on?
6. Get on your boots
A Sláger. Jobb mint az Internacionálé Lendvai Ildikótól.
7. Stand up comedy
Kicsivel több ötlet van benne, mint a 7pengés borotvában; ez azért nem egy rossz szám.
8. Fez - being born
Ez mi?
9. White as snow
Az ilyeneket séróból hozzák majd' 30 éve. Ezt a számot háromszor kell meghallgatni: először, utoljára és soha többé.
10. Breathe
Eddig messze a legjobb szám a lemezen, bár ezzel nem mondtam sokat- max. annyit, hogy ezt újra meg fogom hallgatni.
11. Cedars of Lebanon
Mindenkinek, aki rajongó kritikákát írt erről a lemezről, ajánlom, hogy hallgassa meg ezt a számot és költözzön a közel-keletre.
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.